A vasárnapi szabadnapra autós kirándulást terveztünk az öböl északi részére. A héten érkezett meg Bálint (Mela barátja) pár napra San Franciscoba. Együtt mentünk a helyi gyorsvasúttal, a BART-tal egészen Oakland-ig, ahol találkoztunk Bálint egyik régi ismerősével, Istvánnal. A nap hátralévő részében István lett a sofőrünk és idegenvezetőnk. Ő már több mint hat éve él Californiában, rengeteget mesélt az élményeiről, az amerikai emberekről. Pár perc alatt beértünk Oakland belvárosába, ami meglehetősen kihaltnak tűnt. Átlagos, közepes méretű épületek, semmi extra. Elsétáltunk a város közepén található Merritt tóhoz, közben rettegtünk hogy kirabolnak minket. Oakland hirhedt a bűnözésről, kétszer annyi erőszakos bűncselekmény jut itt egy emberre mint San Franciscoban vagy New Yorkban. Állítólag a bűnözés csökkenő tendenciát mutat, azonban a 2009-es statisztikák szerint továbbra is 3. legveszélyesebb amerikai város. A városból kifelé végigmentük kocsival a nyomornegyeden, érdekes volt az eddig csak filmekben látott gettó, de közben arra gondoltam nehogy most robbanjon le az autónk.

Következő megállónk Emeryville volt. Gazdagabb amerikai kisváros, össze sem lehet hasonlítani Oaklandel. A házak szépek és rendezettek, ingyenes a helyi tömegközlekedés. A Pixar Studios bejáratánál álltunk meg, sajnos a felújítás miatt a képeken nem sok minden látszódik. A stúdió egy hatalmas parkban található, itt rajzolják a népszerű animációs filmeket.

Utolsókét Berkeley-ben álltunk meg. Itt található a legendás egyetem, a UC Berkeley. Innen indult a 60-es években a hippi mozgalom, itt voltak az első vietnami háborúellenes tüntetések. Sok híres ember járt ide egyetemre, összesen 66 Nobel-díj és több mint 100 olimpiai aranyérem köthető a Berkeley-hez. Rengeteg a zöld, parkos terület, egymást érik az éttermek, kávézók. A város tele van fiatallal, mindenkin van valamilyen az egyetemi focicsapathoz (Cal - California Golden Bears) köthető ruhadarab. Érdekesek a városban a csak Nobel-díjasok számára fenntartott extra parkolóhelyek (NL jelzés). István elvitt minket ebédelni a kedvenc helyére (itt dolgozik a városban egy videotechnikai cégnél) ami egy igazi amerikai retro hamburgerező volt. Az ülések úgy néztek ki mintha egy cadillacből szedték volna ki, az adag hatalmas volt. Délután értünk vissza San Franciscoba, hálás köszönet Istvánnak az idegenvezetésért.